Fellépők 2015

MUZSIKÁS EGYÜTTES

A Muzsikás együttes idehaza és külföldön egyaránt ismert és közkedvelt. Sokoldalúságukra jellemző, hogy otthonosan mozognak mind a folk, népzenei és világzenei fesztiválokon, mind komolyzenei, alternatív zenei, jazz, kelta zenét kedvelő, vagy zsidó zenei rendezvényeken. Elsőként sikerült elfogadtatniuk a magyar népzenét, mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust. Jelen vannak a világ legjelentősebb koncerttermeiben, mint például Londonban a Royal Festival Hall vagy a Queen Elisabeth Hall, Párizsban a Théatre de la Ville, vagy a Cité de la Music, Rómában a Santa Cecila Akadémia Amszterdamban a Concertgebouw, New Yorkban pedig a Carnegie Hall. A közelmúltban felléptek a BBC Proms fesztiválon Londonban a Royal Albert Hall-ban. Lemezeik világszerte kaphatók az angol-amerikai RYKODISC cég kiadásában. Koncertjeikről és albumaikról elismerően írnak a legnagyobb napilapok, folyóiratok, és zenei szaklapok. A Muzsikás megvalósította a huszadik századi magyar komolyzene és a hagyományos népzene ötvözését. Neves szólistákkal (Alexander Balanescu, Roel Dieltiens, Jandó Jenõ, Kende Levente, Keller András), kamaraegyüttesekkel (Takács, Keller, Bartók Vonósnégyes), kórusokkal és szimfonikus nagyzenekarokkal (Danubia Zenekar, BBC Skót Szimfonikusok, London Sinfonietta) lépnek fel itthon és külföldön. A nagy hangversenyek mellett a Muzsikás rendkívül fontosnak tartja a legkisebbeknek tartott rendszeres gyerektáncházat és az összevont rendhagyó iskolai ének-zeneórákat. Számos díj és kitüntetés birtokosai. Ezek közül is kiemelkedő a Magyar Művészetért Díj, a Liszt Ferenc díj, a Magyar Örökség díj, a Kossuth díj és a Prima Primissima díj. Az együttest 2008-ban európai zenekarként elsőnek a legrangosabb nemzetközi világzenei díjjal, a WOMEX-díjjal is elismerték. http://www.muzsikas.hu

SEBŐ EGYÜTTES 

Sebő Ferenc 1970-ben alapította meg korábbi évfolyamtársa, Halmos Béla közreműködésével a Sebő Együttes-t, mely rövidesen négytagúra bővült. Repertoárjukon a régi stílusú kelet-európai parasztzenék mellett énekelt versek -- többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László költeményei -- szerepeltek. Az együttes tagjai népzenegyűjtéssel is foglalkoztak, és céljukká vált a megismert zenék eredeti formában történő tolmácsolása. A Sebő Együttes a következő években rendkívül fontos szerepet játszott a táncház-mozgalom elindításában. Két klubot is működtettek. A műegyetemi R-klub, és a zuglói Kassák-klub széles közönségréteget vonzott, rendszeresen látogatták népművészek, ismert alkotók és közéleti személyiségek egyaránt. A mozgalom szervezéséért 1978-ban Sebő Ferenc, Halmos Béla és Tímár Sándor megosztva Állami díjat kapott. A kitűnő művész időközben 1973 és 1980 között a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadójaként is dolgozott. 1984-ben beiratkozott a Zeneakadémia zenetudományi szakára, ahol 1989-ben zenetörténet tanári diplomát és zenetudósi oklevelet szerzett. Ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Zeneakadémia zenetudományi szakán népzenét tanított, tudományos kutatói munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársaként, valamint megtervezte és létrehozta a Zenetudományi Intézet nagy népzenei gyűjteményének, a Népzenei Típusrendnek számítógépes nyilvántartását. Sebő Ferenc számos rádió- és televízió-műsorhoz illetve a legnevesebb magyar rendezők - mint Jancsó Miklós, Szomjas György, Zolnay Pál vagy Bódy Gábor - filmjeihez készített kísérőzenét. Komoly szerepet vállalt abban, hogy a népzene, a néptánc és a régi zene műfaja a televízió képernyőjére kerülhetett. Hosszú évekig voltak láthatóak a televízióban az ő nevéhez fűződő műsorok, mint a Cimbora, a Muzsikáló szerszámok, az Aprók tánca, a Zenelánc, a Nyitott Stúdió, a Musica Historica vagy a Hagyományok Háza. 1996-tól a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője volt, 2002 óta pedig a Hagyományok Háza szakmai igazgatója. Sebő Ferenc zenei tevékenységét több díjjal és kitüntetéssel ismerték már el. http://www.rejtelmek.hu

 

  VUJICSICS EGYÜTTES 

A Vujicsics együttes a Magyarországon kibontakozó táncház-népzenei mozgalom kezdetén, 1974-ben alakult a Budapest-környéki települések (Szentendre, Pomáz, Csobánka, Budakalász) szerb közösségeiben megőrzött népzenei hagyomány ápolására. Később a Duna-menti és dél-magyarországi horvát népzene gyűjtése, feldolgozása, megszólaltatása és e sokszínű népzenei kultúra gyökereinek bemutatása is tudatosan vállalt programjukká vált. Sikereik titka lehet az is, hogy az együttes közel három évtizede változatlan összetételben működik. A 80-as évek elejétől a nemzetközi összetételű Vents d’Est – Keleti szél – együttes tagjaként is készítettek hangfelvételeket és vendégszerepeltek Európa szerte. A Vujicsics együttes feldolgozásait a folklór iránti tisztelet és fejlett művészi ízlés jellemzi. Így az archaikus hagyományokból kialakított repertoárjuk az ország, Európa és távolabbi földrészek pódiumain egyaránt megbecsült koncertzenévé vált. http://www.vujicsics.hu

 

DJABE

A Djabe Magyarország első számú jazz-world-fusion zenekara. 19 éves fennállása alatt számos hazai, valamint nemzetközi díjat és elismerést szerzett. 2007 óta a Genesis egykori gitárosával Steve Hackettel is rendszeresen koncertezik. 2002-től kezdődően 41 országban vendégszerepelt Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. A Djabe az egyik legkeresettebb magyar jazz zenekar a nemzetközi fesztiválokon. Az együttes egyedi zenét játszik, melyben a jazz keveredik a magyar és a világzene különböző elemeivel. A zenekar elsőszámú komponistája Barabás Tamás, aki a legvirtuózabb magyar basszusgitáros is egyben. A jazz és az autentikus magyar zene egyszerre van jelen Kovács Ferenc játékában, akiről a vele többször is dolgozó Archie Sheep azt mondta, hogy a „világ egyik legjobb hegedűse, aki emellett úgy trombitál, mint Miles Davis”. A zongorista Kovács Zoltán kezeli a szintetizátorokat is, akinek sokszínű, néha klasszikusba hajló játéka nagyban emeli az együttes hangzásának színvonalát. A Djabe afrikai ashanti nyelven szabadságot jelent. A zenekarvezető és komponista Égerházi Attila gitáros ezt a szabadságot elsősorban a zenei stílusok és hangszerelések szabad keverésében értelmezi. A Djabe dobosa, Banai Szilárd az egyik legtehetségesebb magyar jazz-dobos, aki megbízható és muzikális játékával a lehető legjobb alapot biztosítja az együttesnek. http://www.djabe.hu

 

CANTEMUS KÓRUS

A Cantemus Gyermekkar 1975-ben alakult a nyíregyházi 4-es számú Általános Iskola felső tagozatos kórusaként. A Kodály útmutatásai szerint működő zenetagozatos iskolában a gyermekeknek lehetősége van az átlagosnál nagyobb óraszámban találkozni a zenével énekórákon és kóruspróbákon. Bár a gyermekkar tagsága a természetes öregedéssel évről évre cserélődött a színvonal folyamatos növekedése rövidesen nemzetközi elismertséget hozott a kórusnak. A 4-es iskola így vált Kodály szellemének egyik legjelentősebb végvárává, s tette egyértelművé a névválasztást. Az időközben a gyerekkórusból kiöregedett gyermekek éneklési vágya sorra hozta létre a különböző formációjú együtteseket. Az első a Pro Musica Leánykar volt, aki megalakulásának évében, 1986-ban a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyen rögtön elnyerte a verseny NAGYDÍJÁT. A hattagú Banchieri Énekegyüttes tagjai is a Kodály iskola növendékei voltak, kitartó munkájukkal nemzetközi szinten is tovább öregbítették a kóruscsalád hírnevét. 1998-ban már elkerülhetetlen volt, hogy az iskola volt fiú növendékei ne csatlakoznának egy vegyeskari formációhoz, így Szabó Soma irányításával létrejött a Cantemus Vegyeskar is.

Szabó Dénes karnagy 1947-ben született Makón. Zenei szakközépiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1969-ben fuvola–szolfézs–általános iskolai énektanári diplomát kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán. 1977-81 között Budapesten Párkai István irányítása alatt karvezetői oklevelet szerezett. 1969-ben Nyíregyházára, a jelenlegi Kodály Zoltán Általános Iskolába kerülte ének tanárnak, ahol megszervezte az iskola énekkarainak jelenleg is működő rendszerét. 2001-től a Debreceni Egyetem és Konzervatórium karvezetős hallgatóit is tanítja. 1975-től a Cantemus gyermekkórus, majd 1986-tól a Pro Musica leánykar vezetőjeként számtalan nemzetközi versenyen vett részt sikerrel, melyet a közel harminc első díj, a különdíjak, karnagyi díjak, nagydíjak sora és az 1996-ban megnyert Európa Nagydíj, valamint a 2002-es koreai Kórus - Olimpián nyert négy bajnoki cím és hat arany érem, valamint 2003-ban a londoni BBC rádió által szervezett „Let the Peoples Sing” versenyének kategória győzelmén kívül a verseny nagy díja, az „Ezüst Rózsa Serleg” - bizonyít. 2005-ben az 53. Arezzoi Nemzetközi kórusversenyen a Cantemus Gyermekkaral a gyermekkari kategória 1. díját, valamint a kategória győztesek számára megrendezett versenyen a Nagydíjat is elnyerték. A karvezetői különdíjat a zsűri szintén számára ítélte meg. A két kórussal hangversenyeztek a világ számos országában: Venezuela, Ausztrália, Japán, Korea, Tajwan, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, de énekeltek Európa számos országában is: Finnország, Norvégia, Belgium, Hollandia, Dánia, Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Oroszország, Csehország és Szlovákia, Szlovénia, Románia /Erdély/, Lengyelország, Svájc, Ausztria, Lettország. Magyarország világszerte elismert kóruskultúráját képviselték az ISME rendezvényein. Zenei nevelési konferenciákon, szakmai tanácskozásokon tartott bemutató kóruspróbákat, előadásokat. Nemzetközi kórusversenyek zsűritagja volt. A vezetése alatt működő két kórussal számos rádió-, televízió felvétel készült, valamint 12 CD, mely közül egy a japán JVC kiadásában jelent meg. A kórusokkal végzett művészi munkája elismeréséül 1985-ben Liszt Ferenc díjat, 1993-ban Bartók Béla – Pásztory Ditta díjat, 2000-ben Kossuth díjat, 2004-ben Magyar Örökség díjat kapott. http://www.cantemus.hu/

 

MAKÁM

A világzene nemzetközileg elismert hazai követe 1984-ben alakult. A zenekar pályafutása két korszakán átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése. A Krulik Zoltán alapította együttes kezdetben az etno-avantgard kelet-közép-európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot (1984-1990) finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti, balkáni, afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. Ez az irány folytatódott a 90-es években, az afro-amerikai és a jazz elemei ötvöződtek a Makám hangzásvilágába. A zenekar legújabb korszakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi. Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia, Herczku Ági, Lázár Erika voltak a Makám énekes szólistái. A rendszeres külföldi meghívások mellett a Makám a hazai zenei élet aktív részeseként évente közel száz koncertet ad. http://www.makam.hu

 

ISMERŐS ARCOK

Az Ismerős Arcok zenekar a magyar könnyűzenei életben már több mint tíz esztendeje tevékenykedik. Évente 100-120 élő koncertet adnak, ezek között 5-6 jótékonysági céllal kerül megrendezésre. Évente 3-4 alkalommal koncerteznek a határainkon túli magyaroknak is Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken vagy Kárpátalján. Rendszeres meghívottai rangos hazai fesztiváloknak, de koncerteztek már Kanadában és az Egyesült Államokban is. Alapvetően rock zenekar, de saját szerzeményeik mellett népzenei és irodalmi hagyományokat is feldolgoznak műveikben. Akusztikus műsorukat - amely a Határon túlról, szívektől innen címet kapta - többször adták már elő református templomban is, az istentisztelet keretében. A zenekar évről-évre népszerűbb, egyre többen ismerik meg őket. www.ismerosarcok.hu

 

AGÓCS GERGELY ÉS A PARAPÁCS   

„Agócs Gergely vagyok, 1969. október 27.-én születtem Érsekújváron, Felvidéken. Szűkebb pátriámnak Fülek városának környékét tekintem, itt éltem le eddigi életem legnagyobb részét. A népzene iránti érdeklődésem is itt bontakozott ki. A gyűjtések légköre alakította ki bennem a késztetést a folklórban való elmélyülésre, a nóták, a táncok megtanulására, a hangszeres muzsikálásra. 1993-ban elnyertem a "Népművészet Ifjú Mestere" címet. A dudán kívül furulyázok, tárogatózok, ha nagyon kell klarinétozok is…az igazi szívügy persze az éneklés. 1997-ben szereztem diplomát az ELTE néprajz szakán. Az egyetem elvégeztével az MTA Zenetudományi Intézetében helyezkedtem el, mint népzenekutató, valamint a Hegedős együttes tagjaként hivatásos zenész lettem. 1999 márciusától vezetem a Fonó Budai Zeneház "Utolsó Óra" programját. Ennek keretében minden héten lehozunk egy-egy felvidéki hagyományőrző zenekart Budára, és a Fonó stúdiójában digitális felvételeket készítünk a muzsikájukról.”

„A Parapács név az erdélyi magyar tájnyelvekben ügyes, talpraesett, jó beszédű embert jelent. A zenészek, kiknek muzsikáján felnőttünk, mind efféle rátermett, ügyes emberek. Az ő világukban, (s ahogy ők maguk emlegetik: „a mi időnkben”) a falu életének elmaradhatatlan eseményei voltak a rendszeresen megszervezett táncalkalmak, bálok, ahol az emberek kiénekelhették örömüket, feledhették bánatukat, megtalálhatták szerelmüket és kedvükre múlathatták az időt. A falvak muzsikusai – sokszor az egész napos kemény munka után – nem törődve a fáradtsággal, hajnalig húzták a talp alá valót. A népzene hagyományőrző mesterei önkifejező és érzelemdús, olykor elképesztően virtuóz játékmódjuk miatt példaképeinké váltak. De nem csak tehetségükért, szorgalmukért és kitartásukért nézünk fel rájuk, hiszen muzsikájukban nagyapáink örökségének az anyagiaknál fontosabb, megfoghatatlan szeleteit őrizték meg nekünk. 2007 nyarán döntöttük el Dragony Gábor barátommal (a zenekar brácsásával), hogy összehozunk egy vonós bandát. Akkor még mindketten Nyíregyházán tanultunk, de a zenekar székhelye szülőfalum, Tállya lett. 2010 augusztusában nyerte el a zenekar a mai formáját, amikor csatlakozott hozzánk Pusko Márton prímás és Fekete Krisztián cimbalmos. Egy zenekar legmeghatározóbb személyisége a prímás, és az ő muzsikája. Márton a Felvidéki Tornalján nevelkedett és ő is azon szerencsés zenészek közé tartozik, aki még személyesen tudtak tanulni a népzene hagyományőrző mestereitől. Ilyen volt például az abaújszinai Potta Géza „Gatyo”, vagy az alsókálosai Molnár Géza „Sandrík”. Marci tudása és tapasztalatai a felvidéki muzsika terén jó alapot biztosítottak a Bëbocsātlak című lemezünk elkészítéséhez. Ennek keretében is azt tartjuk legfőbb feladatunknak, hogy a népzene mulattató, és a néphagyományok közösségteremtő funkcióját átmentsük a saját „mi időnk” világába. Kicsiknek – nagyoknak koncertjeinken, táncházainkban, vagy lemezeinken felidézni az „ő idejüket”, s benne a legelőszélen mulató pásztorok estéinek, vagy éppen padkaporos pajták báljainak hangulatát.” Vojtonovszki Sándor http://parapacs.hu/  

 

MH LÉGIERŐ ZENEKAR VESZPRÉM

Jazz, magyar katonazene és egyházzene: ez a három fő pillére a ma 20 fős MH Légierő Zenekar – Veszprém tevékenységének, amely negyven sorkatonával alakult meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz-tanszakának hallgatóiból. A tradicionális fúvószenekar munkájának fontos része az egyházi kultúra népszerűsítése és régi hagyományainak felelevenítése is.

 

VARGA JÁNOS PROJECT

Varga János – az EAST együttes meghatározó gitáros egyénisége – a hazai és nemzetközi zenei élet emblematikus figurája, akinek korai gitárjátékában már jellemző volt az indiai és arab népzene dallamvilága - a jazz és a rock lüktetésével, nagy ívű improvizációkkal. A VJP koncertjén az art-rock, a jazz, a world music és a dögös rock ötvözetét hallhatjuk, feszes ritmusokkal, magával ragadó dallamokkal, harmóniákkal, virtuóz hangszeres játékkal. www.vargajanos.hu
 

TÁZLÓ EGYÜTTES 

"Az együttes moldvai csángó népzenét játszik hagyományos hangszereken. A Tázló egy erős sodrású folyó Moldvában. A zenekar 2013-ban alakult a Zurgó tagjaiból. Célunk, hogy muzsikánkkal szívtől szívig hatolva autentikus zenei élményt nyújtsunk. Az együttes tagjai az elmúlt 20 év során itthon és külföldön szerzett tapasztalatokkal vállalják koncertek, táncházak, gyermektáncházak profi lebonyolítását. Koncertműsorunk feleleveníti a csángó zene világának változatos hangulatait a feszes táncritmusoktól a lírai dalokig." http://www.tazlo.hu

 

TEKERŐS BARÁTOK 

Céljuk a több évszázados múltra visszatekintő hagyományos magyar tekerőmuzsika felkutatása, megőrzése, továbbadása és népszerűsítése, ehhez felhasználják a hangszer példaértékű, ezeréves európai tradícióit. Koncertjeiken a hagyományos dél-alföldi parasztzene mellett megszólalnak a zenekar tagjai által készített feldolgozások, történeti énekek, egyházi népénekek és Európa népeinek tekerős dallamai.

 

MISZTRÁL

Az 1997-ben alakult Misztrál együttes a magyarországi zenei élet egyik népszerű formációja. Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Dalaik egyre inkább önálló minőséget, sajátos „Misztrál-hangzást” hordoznak. A kimagasló vokális képességű, számos akusztikus hangszert megszólaltató együttes tagjai különböző zenei érdeklődésűek. Ez az indíttatásbeli színesség – az ősiséget idéző motívumoktól a kortárs hangzású elemek alkalmazásáig terjed. Az alig harmincéves fiatalemberek tudatosan vállalják a legkülönbözőbb versek által meghívott zenei megvalósítások sokszínűségét. Versválasztásaikban fontos szerepet játszik az európai és a magyar történelem iránti érdeklődés. A magyar költészet megszólaltatása mellett több alkalommal merítettek az európai költészet kincsestárából is (Baudelaire, Garcia Lorca, Villon, Gabriella Mistral). Az elmúlt 15 esztendőben megjelentetett hordozók (CD és DVD), valamint Budapesthez közel, a Dunakanyar szívében létrehozott és mára hagyománnyá vált háromnapos Misztrál fesztivál mellett, országos klubhálózatot is létrehoztak. Országjáró koncertjeik sokasága mellett számos alkalommal jártak külföldön is – Erdélytől az Egyesült Államokig. Egyre népesebb rajongótáboruk szeretete mellett a hivatalos elismerés is elérte őket. Díjak: Bartók Béla díj (2006), Balassi Bálint emlékérem (2008), Fiatalok a Polgári Magyarországért-díj (2010), Magyar Művészetért-díj (2012). www.misztral.hu

 

ANIMA SONI

Az Anima Soni 2009-ben alakult a Budapest Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség ifjúságának tagjaiból. Célja, hogy az Isten szolgálatába állított zene lélektől-lélekig szóljon. Erre utal a zenekar neve is: Anima Soni, azaz lélekhangok. Egyházi ifjúsági énekek feldolgozása mellett a magyar irodalom istenes verseit is megzenésítik: Babits Mihály, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Reményik Sándor és Dsida Jenő műveit. Ezzel együtt kristályosodott ki az Anima Soni sajátos stílusa, amely bátran használja a modern ritmikai és hangszeres megoldásokat a klasszikus zenei elemekkel ötvözve. A zenekar képzett és önmagukat folyamatosan fejlesztő tagokból áll, akiknek meggyőződése, hogy a progresszív stílusjegyeket is magánviselő zene és a szövegek párhuzama, vagy akár a tudatos és figyelemreméltó kontrasztja, a rohanó hétköznapokban egy-egy pillanatra megállítja a hallgatóságot, majd a közvetített örömhírre irányítja a figyelmünket. Távlati tervük a misszió, azaz a lelkileg szomjas világban minél több emberhez eljuttatni az evangélium üzenetét. http://www.animasoni.hu

 

 CANTORES ECCLESIAE

Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes 1998-ban alakult Budapesten Kovács Zalán László művészeti vezető irányításával. Tagjai a Zeneakadémia jelenlegi, illetve friss diplomás hallgatói, akik az együttes hazai és nemzetközi versenysikerei mellett, szólistaként is több tucat helyezést értek el megmérettetéseken. A klasszikus rézfúvós kvintett irodalom mellett saját átirataik, valamint számukra komponált darabok tarkítják széles repertoárjukat. Alakulásuk óta évente közel száz fellépésük alkalmával játszottak Magyarország legjelentősebb koncert- és rendezvényhelyszínein, illetve szerte Európában. Televízió és rádió felvételeik mellett tizenegy hanghordozón hallható játékuk, melyekből közel tízezer példányt hallgatnak szerte a világon. Számos nagyszabású hazai fesztivál rendszeres fellépője és több koncertsorozat szervezője az együttes. 2007-ben megkapták az Artisjus Alapítvány különdíját. www.rezfuvos.hu

 

INVOCATIO MUSICALIS

Invokáció ~ latin – segítségül hívás, költői művekben rendesen a mű elején Isten és / vagy a múzsák segítségül hívása. A zenekar egyik fő célkitűzése az előadásmód tekintetében mára kissé “porossá” váló, de amúgy gyönyörű dallamú református egyházi népénekek és zsoltárok zenei modernizálása, ennek a tradicionális egyházzenének a hívő ifjúsággal való megkedveltetése. Sokszínű a repertoár annyiban, hogy többféle zenei stílusból (egyházzene, reneszánsz, magyar népzene, jazz, rock, stb.) táplálkozik. Zenénk kettős volta abból adódik, hogy van vallásos, ill. “profán” repertoárunk is. A református énekeket korszerű és modális harmóniák hozzáillesztésével adjuk elő, klasszikus és modern hangszereken. A fekete énekeskönyv a magyar kultúra része, ámbár a zsoltárok zöme francia reneszánsz vadászének volt. Ezek a dallamok a több száz év alatt annyira beleivódtak a magyar református énekkultúrába, hogy lehet rájuk építeni, és mindenkinek megdobban a szíve, aki ezeket hallja. Kihívás volt, hogy lehetne-e rájuk olyan harmóniákat illeszteni, hogy a fiatalok ne szaladjanak ki a templomból, és az idősebbek számára se legyen megbotránkoztató. http://www.invocatio.hu

 

***

REFORMÁTUS ÉNEKEK XIV.

Vezénylő karnagyok:

Arany János 

Arany János a Psalterium Hungaricum Kórus és a Fidelissima Vegyeskar karnagya, a Debreceni Egyetem zeneművészeti karának zenetörténet-tanára.

„A szép ének – miként minden műalkotás – a teremtő Isten és a teremtő ember találkozásának dokumentuma, a közösség ajkán évszázadokon át fönnmaradó ének pedig az ilyen találkozásokat kovácsolja tartós és boldog szövetséggé…. A gyülekezetté vált közönség részesül az istentiszteletek áldásainak legjavából. A hangverseny egyes szakaszait megnyitó csöndes igeolvasásban találkozik a Biblia szavaival; befogadóként hallgatja, miként szólal meg a zengő Ige a kórus hangján, s egy-egy énekvers megszólaltatásában maga is részt vállalhat. S talán éppen ezek a közös éneklések hozzák el az este legértékesebb pillanatait, melyekben fölerősödik az üzenet:

A te igédnek summája igazság, és a te igazságod mind örökkévaló.” (Zsoltárok 119. 160.)”

 

Berkesi Sándor

Berkesi Sándor a Debreceni Református Kollégiumi Kántus Liszt Ferenc-díjas karnagya, zeneszerző, egyetemi docens. A mai magyar református egyházzene egyik legnagyobb képviselője, formálója, Debrecen díszpolgára.

„Negyvenharmadik éve vagyok a pályán, de egyre meghatóbb élmény számomra, ha a Kárpát-medence egyesített kórusát vezethetem. Úgy gondolom, hogy ezek az éneklések a közös egyházzenei anyanyelv munkálásában nagyon fontos szerepet töltenek be…”

 

Török Ágnes 

A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán 1981 óta oktat. 1989-ben alapította a Canticum Novum Kamarakórust, mely nemzetközi versenyeken ezidáig 10 dobogós helyezést ért el, valamint számos hazai és külföldi hangversenyen szerepelt. Tanít továbbképzéseken, részt vesz a KOTA által szervezett kórusok minősítési rendszerében, nemzetközi versenyek zsűritagja.

A Debreceni Kodály Kórus másodkarnagyaként (1999-2006) oratorikus művek, rádió és CD felvételek, számos ősbemutató előkészítését, operák, oratóriumok karigazgatását végezte. Toyama (Japán) város kórusainak vendégkarnagya (2006-tól).

 

 Márkus Zoltán 

Márkus Zoltán 1999 októberétől a Nagyvárad-Réti Református Egyházközség kántora és egyúttal karnagya a gyülekezet nagy múltú Sztárai Mihály Énekkarának. További két énekkart vezet, a Csillagfény Kórust, valamint a Váradi Dalnokok Férfikórust. Ez utóbbit 2011-ben kitüntették a Közjó Szolgálatában Díjjal. A Partiumi Keresztény Egyetem Zenetanszékének óraadó tanáraként az Egyetemi Kórust is vezette (2009-2012). Korábban ebben az intézményben szerezte felsőfokú diplomáit: vallástanár-kántor, egyházzene-zenepedagógia. Állandó tanára a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által szervezett nyári kántorképző tanfolyamoknak.

 

Hoppál Péter 

A Budapesti Zeneakadémia doktoraként, karnagyként számos nemzetközi és hazai publikáció, cikk, könyvrészlet, tanterv szerzője. Az általa alapított Pécsi Református Kollégium Vegyeskarával és a Mohácsi Bartók Béla Vegyeskarral 16 országban koncertezett, közreműködésével és vezényletével 14 hanglemez jelent meg, belföldi és nemzetközi versenyeken jelentős díjakat, minősítéseket ért el. 1995 és 2010 között a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája tanára, 2002-től 2010-ig az intézmény főigazgatója volt. 2001-től 2009-ig a Pécsi Tudományegyetem óraadó tanáraként is dolgozott. Jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára.

 

Orgona:

Tóka Ágoston

1988-ban született. Zenei tanulmányait hat éves korában a székesfehérvári zeneiskolában kezdte, majd 2004-2008 között a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola orgona szakán folytatta, ahol tanára Dr. Bednarik Anasztázia volt. 2008-2013 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakos hallgatója volt, Pálúr János, Ruppert István és Fassang László tanítványaként szerzett kitüntetéses minősítéssel orgonaművészi diplomát. Az orgona mellett zongorát Prunyi Ilonánál, csembalót és barokk kamarazenét Spányi Miklósnál tanult.

Szakközépiskolásként számos díjat nyert az országos orgona-, csembaló-, és kamarazenei versenyeken. Egyetemi tanulmányainak megkezdése óta több nemzetközi megmérettetésen szerepelt eredményesen: 2011 szeptemberében 3. díjat nyert a rangos weimari Bach-Liszt Nemzetközi Orgonaversenyen, valamint két alkalommal (2010, 2012) döntőbe jutott és elismerő oklevelet kapott a Kitzbühelben (Ausztria) megrendezett Franz Schmidt Nemzetközi Orgonaversenyen. 2012-ben Köztársasági Ösztöndíjat, 2013-ban Junior Prima díjat, 2015-ben Fischer Annie Ösztöndíjat kapott.

Több mesterkurzuson vett részt, világhírű professzorok vezetésével (David Titterington, Christoph Bossert, Olivier Latry, Henri-Franck Beauperin, Baptiste-Florian Marle-Ouvrard, Sietze de Vries). Németországban, Franciaországban, Hollandiában és az Amerikai Egyesült Államokban is járt tanulmányúton.

2010 óta a neves orgonaművész, Beharka Pál utódaként az Újpesti Baptista Gyülekezet orgonistája. Rendszeresen fellép szólistaként, orgona- és zongorakísérőként, valamint barokk zenei együttesekben continuo-játékosként.

 

Kórusok:

Debreceni Református Kollégiumi Kántus (Berkesi Sándor)

Pasaréti Palló Imre Énekkar (Cseri Zsófia)

Psalterium Hungaricum Kórus (Arany János)

Oroszlányi Evangélikus Kórus (Milán Zoltánné)

Canticum Novum Kamarakórus (Török Ágnes)

Szegedi Egyesített Református Kórus (Honvéd tér / Újszeged - Pivarcsik Tünde, Nagy-Szabó Kornélia)

Salétrom utcai Református Kórus (Villány Andrea)

Pécsi Református Kollégium Kórusa (Papp Tamás)

Tornyospálcai Református Kórus (Boros Erika)

Komáromi Református Kórus (Máté László)

Újbátyúi-Bátyúi Református Kórus (Ember Orsolya)

Zalaegerszegi Református Kórus (Varga Annamária)

Hertelendyfalvai Református Énekkar (Székely Károly, Székely Zita)

Nagyvárad-réti Sztárai Mihály Énekkar (Márkus Zoltán)

Szatmári Református Gimnázium Gyermekkórusa (Higyed Gyöngyi)

Székelyudvarhelyi Református Líceum Kórusa (Szakács Annamária)

FIRESZ Kórus (Szabó Csongor)

Béres Ferenc Országos Zsoltár- és Népdaléneklő Verseny győzteseiből és felkészítő tanáraiból alakult 16 fős kórus